Balla D. Károj

balla d. károj 2017 - bdkEzen a weboldalon első ojan életrajzom olvasható, amejben már nem használtam elipszilont. | Innen indulva nyithatók meg egyes, főleg 2002-től kezdődően írt naplójegyzeteim: ezeket részben akkori fapados, nehezen megtalálható webrendszeremből emelem át, részben az Egy manzárdőr feljegyzései c. naplókönyvem kéziratanyagából válogatom.

Balla D. Károj*

Egy piréz Kárpátalján

életrajzi összefoglaló harmadik személyben, 2017. | + | bizonyos írások kilistázva

 Régebbi naplójegyzetek
 

Balla D. Károj posztumusz író, költő, blogger, piréz. Markáns véleménynyilvánításai, meglepő kijelentései és akciói miatt sokan tartják a kárpátaljai magyar irodalom fenegyerekének. Kollégái másfél évtizeden át rágódtak azon a kijelentésén, miszerint „a kárpátaljai magyar irodalom megszűnőben van: az a része, amely kifejezetten kárpátaljai, az egyre kevésbé irodalom, az a része pedig, amely valóban irodalomnak tekinthető, az egyre kevésbé kárpátaljai” (2000). Hasonló értetlenséget váltott ki a Magyar Írószövetségből való kilépése 2004-ben (ahol korábban választmányi tag volt). Legtöbb olvasója értetlenül fogadta virtuális öngyilkossági kísérletét 2007-ben (a kísérlet sikeres volt, azóta, ahogy ő fogalmazza: „minden posztumusz”; a sikerre való tekintettel időről időre azóta is közzéteszi blogjában új és újabb halálhíreit, nemrégiben például a Balaton hosszanti átúszása során fogyott el körülötte a nemzeti levegő). Ugyancsak 2007-ben nyilvánította magát piréznek (bővebben: http://pirezek.balla.biz/), ezt az identitását azóta is gyakorolja, például szorgalmasan hekkeli az Arvisurát.

Míg egyesek exhibicionista különcnek tartják, mások szerint BDK azon kevesek egyike, aki nemcsak az apai örökségről vált le sikeresen (Balla László termékeny író és kommunista elkötelezettségű kultúrpolitikus volt), hanem sikerült lábáról lerúgdosnia a provincia tyúkszarát is, és legjobb műveivel (pl. Szembesülés c. regénye) beírta nevét a magyar irodalmi progresszió jelesei közé. Megint mások úgy vélik, hogy bár a kisebbségi akolmelegből kihátrált és szülőföldjétől elrugaszkodott, ám a kortárs magyar irodalom egészébe mégsem sikerült integrálódnia, amojan senkiföldjére, szellemi emigrációba navigálta magát. Igazuk lehet: visszavonultsága miatt saját pátriájában lassan csak azok ismerik a munkáit, akik az interneten követik tevékenységét, Kárpátalján kívül pedig a szakma és szűk érdeklődő tábor figyelmén túl nem szerzett széles ismertséget, holott még egyetemen is tanították Élted volt regénye című posztmodern trükkregényét, és hosszú időn keresztül (kb. 1987-2014) elég gyakran publikált különböző fojóiratokban (2000, Árgus, Bárka, Beszélő, Confessio, Disputa, Eső, Forrás, Hévíz, Holmi, Holnap, Kortárs, Korunk, Lyukasóra, Magyarok, Magyar Napló, Magyar Műhely, Mozgó Világ, Napút, Parnasszus, Új Horizont, Vigilia – a Mozgóban például ötvennél több írói naplójegyzete látott napvilágot), heti- és napilapokban (Népszabadság, HVG, ÉS, Népszava, vidéki lapok), továbbá szerepelt számos (közte idegen nyelvű) antológiában, almanachban, sőt tankönyvekben is nem egyszer; érett írói korszakának legjobb könyvei éppen Magyarországon jelentek meg, egy kivétellel szerénynél is szerényebb szakmai visszhang mellett. Tejmozi c. regénye (Magvető, 2010) és a róla megjelent közel húsz kritika okán viszont BDK kis híján része lett az éppen formálódó poszt-posztmodern irodalmi kánonnak – de aztán mégse.

Ám  hajózzunk most már szárazabb vizekre.

Balla D. Károj 1957-ben született a kárpátaljai Ungváron (jelenleg Ukrajna, születése idején Szovjetunió, bátyja születése idején Csehszlovákia, szülei születésekor Magyarország). Gyermekkorában csillagász szeretett volna lenni, később fényes elméjű csillagész lett. Tanulmányait is fizikusként kezdte esti tagozaton az ungvári állami egyetemen (közben segédműszerészként és laboránsként működött), de az irodalom vonzása erősebbnek bizonyult, levelező bölcsészhallgató lett magyar nyelv és irodalom szakon és tankönyvkiadói munkát vállalt (mások hibáiból élve előbb korrektorkodott, majd szerkesztő lett). 1988-89-ben megvált minden kötöttségétől, azóta szabadúszó, bár közben fojóiratokat alapított és kiadói műhejeket, alapítványt vezetett.

1973-tól publikál, közel 30 önálló, nagyrészt beszerezhetetlen és elfelejtett könyv szerzője. Több műfajban alkot: vers, novella, regény, publicisztika, esszé – öt drámája is megjelent nyomtatásban, két ismeretlen műve még színpadra is tévedt.

Évtizedek óta lelkes Tsúszó Sándor-kutató és ő írta meg a bengáli költő-filozófus, Cecil M. Jeopardy, valamint Muhammed Balfas indonéz novellista első részletes magyar életrajzát. Fordított is tőlük. Műfordítói munkája nem számottevő, néhány ukrán és orosz klasszikus és kortárs szerző mellett Arabella Dolýk cseh és Alberd Yollaka lív nyelven írt verseiből tolmácsolt a legtöbbet.

Az 1980-as évektől kezdődően a 2000-es évek elejéig aktív szerepet játszott régiójának kulturális életében és egy ideig a kárpátaljai magyar közéletben is. Irodalmi csoportosulások vezetése, fojóiratok, kiadói műhejek, díjak alapítása, irodalmi és könyves rendezvények szervezése fűződik nevéhez (pl. elsőként rendezett könyvvásárt Ungváron), több szervezetben vezető szerepet vállalt, majd fokozatosan kilovagolt Perzsiából. Kritikus magatartása, a heji irodalom fejlődésének elmaradása miatti elégedetlensége (és valószínűsíthető összeférhetetlensége) okán viszonya otthoni kollégáival előbb az 1990-es évek derekán részben, majd a 2000-es évek elején véglegesen megromlott, mára szinte egyikükkel sem tart kapcsolatot, mint ahogy cirka húsz esztendeje nem jár semmijen kárpátaljai magyar rendezvényre. Mindez időben megelőzte azt a körülményt, hogy az utóbbi 5-6 évben fizika állapota ezt már csak nagy erőfeszítések mellett tenné lehetővé számára.

Kárpátaljai kiadványokban még elvétve sem publikál, de 2014 óta már magyarországi orgánumokban is ritkábban jelentkezik új írásaival. Ehejett még időben az internetre költözött, ahol viszont számos blogjával és a közösségi oldalakon tett bejegyzéseivel szórakoztatja közönségét – úgy is mint önkéntes mérvadó és interaktív webrátor.

A komplex számok mintájára kidolgozta a komplex létezés elméletét, ebből – a rossz művekkel szembeni indulataival együtt – az esztétikum legfőbb sajátságát is levezette.

BDK-ról sok egyéb nagy fontosság innen indulva tudható meg: http://ungparty.net/. Ha ez nem online felület, akkor peched van.


* az író újabb keletkezésű szövegeiben nem használ elipszilont, holott tévedhetetlennek mondja magát az írásjel szabájzat szerinti hejes használatát illetően

Balla D. Károj: Életrajz – Egy piréz Kárpátalján

Önéletrajz harmadik személyben, 2017.

Az összefoglaló szerkesztői felkérésre készült, egy tervezett, nyomtatásban megjelenő önlexikon számára, a kérésnek megfelelően harmadik személyben és egyáltalán nem akadémikus felfogásban. – Kivonat: BDK 1957-ben született Ungváron. Posztumusz író, költő, blogger, piréz || Kulcsszavak Google kereséshez: balla d. károj, bdk, régebben: balla d. károly, naplójegyzet, személyes írások, rövid életrajz, önéletrajz, balla dé, piréz író, kárpátaljai magyar irodalom

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.