Terasz beépítés Budapest, teraszok fűtése

Télikert építés és gyártás, teraszok fűtése

terasz beépítés budapest

Egy hangulatos fűtött, beépített terasz Budapest kertvárosában. Télikertépítés

A terasz beépítése mint olcsó építészeti megoldás

Bár leginkább kellemes, meleg környezetben eltölthető hűvös őszi estékről szeretnénk szólani, avagy arról, hogy nappaliszobának, szalonnak vagy teázónak ugyan kiváló, a beépített teraszok eredeti funkciója mégiscsak a déli növények téli elhelyezése. Amíg azonban pálmáinkat, fikuszainkat, leandereinket vagy citromfáinkat kinn tarthatjuk a kertben, az üvegszobában jól elfér pár könyvespolc, üvegasztal, ülőgarnitúra kanapéval és nagy, öblös fotelokkal. Ám ezek kényelmét élvezve ne mellőzzük a szakmai ismereteket sem, érdemes tudni, hogy tervezői, mérnöki szempontból a terasz beépítés annak az építészeti megoldásnak a neve, melynek során a télikert funkcióját betöltő helyiség nem külön építményben kerül kialakításra (mint például gazdasági célú üvegházak esetében), hanem az épület, a ház vagy lakás egy korábban is már meglévő nyitott teraszát fedik be üvegtetővel és építik körbe nagyrészt átlátszó elemekkel (üveg falak, tolóajtók, műanyag bukóablakok) – persze erős váz, általában fémbetétes műanyag tartószerkezet segítségével.

Ipari télikertgyártás – műanyag ablak és tető

A télikertek gyártására és helyszíni beszerelésére szakosodott ipari vállalkozások kevéssé lelkesednek az egyedi megoldásokért. Az ablakgyártásnál alig bonyolultabb technológiával sorozatban elkészítik a télikert standard elemeit, kiszállítják és a helyszínen, egy megfelelő beton alapon (teraszon) összeszerelik és az épülethez rögzítik. A szabványosan legyártott elemek ugyan biztosítanak némi variációs lehetőséget, de az így készült kalitkák kicsit mind egyformák. A sorozatgyártásnak köszönhetően az így létesülő műanyag télikert költségkímélő megoldás.

Az építőipari cégek részéről tett ajánlatokban marketinges közhely, de tény, hogy a teraszbeépítés a télikertek létesítésének legolcsóbb módja, ugyanakkor az építtető számára bizonyos kompromisszumokkal jár, hiszen egy már eleve adott épületrész lehetőségeihez és részben korábban kialakított és megszokott funkcióihoz kell igazodni (például átjárhatóság az utca vagy az udvar irányában), ezen felül a készen hozzáférhető fémbetétes műanyagelemek lehetőségeiben kell gondolkodni.

fa télikert

Egyedi kivitelezésű fa szerkezetű télikert egy beépített tornácon (verandán)

A teraszbeépítés jellegzetességei, előnyei – üvegház-hatás

Ahogy fentebb megállapítottuk, kényelmi szempontból nézve a beépített terasz voltaképp egy plusz szobát ad az otthonunknak, ezen felül őszönként megoldja a szobanövények lakásba hurcibálásának állandó problémáját. Ezzel a gonddal nem kell többé szembenéznünk, ha a fedett, beüvegezett teraszon, netán üvegbalkonon helyezzük el őket. Amíg be nem állnak a fagyok, nyitva tartjuk a tolóajtót vagy kitárhatjuk a bukó műanyagablakokat, így dísz- és szobanövényeink szinte újra a szabadba kerülnek, amikor viszont zordabbra fordul az időjárás, netán talaj menti fagyokat ígérnek hírekben, akkor a télikert nyílászáróit becsukva kellemes mikroklímát teremthetünk a lakásunkba csempészet zöld oázis számára.

Mint tudjuk, az üveg felületek átengedik a napfényt, ám a felmelegedett tárgyak által kibocsájtott hő nagyrészt megreked az üvegszobában, mivel az infravörös sugárzás számára az üveg átlátszatlan; erről lásd, keress rá a Google-ban: Üvegházhatás: a teraszbeépítés útján létrejött télikertek visszatartják a meleget. – Hozzá kel tenni azonban, hogy ez a hőeffektus nem mindig elegendő a kellő hőmérséklet fenntartásához, ezért a létesítményeket fűteni kell. Erre az elektromos infrafűtés különböző módjai a legalkalmasabbak.

Ám a növények ésszerű elhelyezésének lehetőségén kívül a teraszbeépítés számos egyéb előnnyel is jár; nézzünk néhányat

  • a terasz beépítés a legolcsóbb módszer télikert létesítésére
  • megoldódik a növények téli elhelyezésének a problémája
  • a beépített terasz javítja a lakás hőháztartását, csökkenti a fűtési számlát:
    • kisebb lesz az épület hővesztesége az utcai vagy kerti bejáratnál
    • az üveg alatt felmelegedett tárgyak hőjének egy része átirányul a lakásba
    • infrapaneles fűtéssel megoldható a téliesítés
  • növekszik az ingatlan értéke
  • egy szobával bővül a lakótér
  • egész évben használhatóvá, élvezhetővé válik a terasz
  • a beépített teraszon télen is lehetővé válik a napkúra, fényterápia
  • az elhelyezett zöld növények oxigéndússá teszik a lakás légkörét

A beépítésre kerülő objektumok különböző típusúak lehetnek, olykor nem is tudjuk pontosan, mi a különbség a balkon, terasz, lodzsa között, vizsgálódjunk kicsit ezen a téren

A terasz eredete, meghatározása, fajtái, típusai, funkciói

A teraszt az ókori keleti földművelők használták először. A fogalom meghatározása ebben a jelentésben:

Terasz = a mezőgazdaságban növények termesztésére hasznosított vízszintes földterület, amely a lejtők, domboldalak természetes vagy mesterségesen megtörésével jön létre.

Mint vízszintes felület, úgy került be az építészetbe is a terasz, itt azonban a definíciónak az is része, hogy

a terasz az épületnek a környezettel (utca, tér, udvar, kert), illetve a természettel (növénykert, liget, park, gyümölcsös, netán erdő, rét) való közvetlen kapcsolatát megteremti meg.

Megkülönböztetünk földszinti teraszt és tetőteraszt, valamint a kültéri teraszt. Az előbbi igen gyakran egyben a lakás be- vagy kijárata körül kerül kialakításra, legtöbbször lépcső vezet a szintjére, és innen nyílik a lakás ajtaja. A tetőterasz az épületek eleve lapos vagy a dőlt tetőzet vízszintessé alakított része, melyet virágágyásokkal, napozórésszel, luxusépítkezések, hotelek esetében medencével egészítenek ki. A tetőterasz is beépíthető és jól használható télikertnek, hőtani szempontból is igen kedvező a minden irányból beeső napsugárzás miatt.

A beépített terasz funkciói:

  • növények téli elhelyezése;
  • lakótér növelés – nappali, teázó,társalgó kialakítsa;
  • az épület hőháztartásának a javítása – üvegház hatás;
  • az ingatlan piaci értékének növelése

Emeleti terasz, ha ragaszkodunk a pontos fogalmazáshoz, nem létezik: ennek neve balkon vagy erkély. Ugyanakkor az olyan épületrészt, amely ugyan emeleti, de  nem ugrik ki a homlokzatból, hanem az épület folytatódik fölötte.

Bus donna barna balkonon
mereng a bibor alkonyon.

Babits Mihály: Messze… messze…

erkélybeépítés

Emeleti balkon beüvegezése

Erkélybeépítés, beüvegezés

Az erkély vagy balkon – és a loggia

Az építészeti szempontból  csak a földszinten, esetleg magasföldszinten vagy a tetőn elképzelhető terasszal ellentétben a balkon vagy erkély az épületek emeletén található. Mérnöki definíció szerint

Az erkély (balkon) a homlokzat síkjából kinyúló, korláttal vagy mellvéddel határolt födémszakasz.

Az erkély tehát “kiáll” az épületből. Ugyanakkor sorházak, panelházak esetében ismerünk olyan megoldást, amikor az erkélyek sorozata összefüggő egységet alkot, mintegy külső falat képezve az épületen – ilyenkor az egyeserkélyek egyáltalán nem “állnak ki”. Lásd még: Erkélybeépítés és üvegterasz ára Budapesten

Az erkély fogalmára gondolva nem véletlenül jut eszünkbe a híres veronai erkély, amely alatt Rómeó vallott szerelmet Júliának Shakespeare halhatatlan művében.

be nem épített erkély - verona

A híres veronai balkon. A városbeliek Shakespeare műve hatására és az ide érkezők turisták igényeinek kielégítésére neveztek ki egyalkalmasnak látszót erkélyt erre a szerepre

Talán mondanunk sem kell, hogy a balkonok, loggiák, ablakfülkék is alkalmasak beépítésre. Lásd még: https://hu.wikipedia.org/wiki/Loggia

Teraszbeépítés = olcsó építészeti, építőipari megoldás, amikor a kerti vagy bejárati teraszt fámonstrukció és műanyag keretek alkalmazásával építik körbe üveg elemekkel. Szinonimák: üvegterasz építés – erkélybeépítés – balkon beüvegezés. Szolgáltatás:

Kapcsolódó téma:

Teraszfűtés – infrafűtés – sötétsugárzók

teraszfűtés - infrafűtés

Kültéri infrafűtés – Teraszfűtés

Beüvegezéssel a napfény nyomán keletkező hő a belső térben marad, de ez nem bizonyul mindig elegendőek. A zárt teraszokat és télikerteket kemény hidegben fűteni kell a megfelelő hőmérséklet biztosításához, még inkább a nyitott és félig nyitott létesítményeket. A közösségi események vagy hűvösebb estéken a családi vacsora és kávézás komfortosabbá tehető, mivel a kültéri teraszok infra fűtése sötétsugárzókkal energiatakarékos módon megoldható. Az elektromos energiát napelemekkel is előállíthatjuk és akkumulátorokban tárolhatjuk, mígnem felhasználásra kerül a teraszok fűtése céljából.

Műanyag tartály gyártás

A műanyag télikertek gyártásától eltérő technológiát igényel az üreges tárgyak, tárolóedények készítése. Lehetséges itt is alkalmazni a lemezekből való vágás és hegesztés módszerét, azonban ez sok varratot eredményez, ezért célszerű hőformázást alkalmazni. A termoplaszt technológiának a rotációs öntés a legkorszerűbb változata. Így készülnek a polietilén hordók, kádak, folyadéktároló tartályok. További információk: Ipari műanyag tartály gyártás.

Laptop Terasz Budapest

laptop szerviz budapestEz a weboldal a 2018-ban zajló keresőmarketing projektek keretében felhasznált néhány archív (vagy éppen új) oldal linkjét sorakoztatja fel abból a célból, hogy a Google részéről történő indexelést kiváltsa és az adott honlapok kulcsszavas relevanciáját megemelje. Kiemelt témák: 1) Laptop alkatrész szervíz Budapest – notebook javítás, illetve 2) Terasz beépítés és télikert gyártás. A hivatkozások havi ciklusok szerint permutálódnak.

Notebook szerviz Budapest

Hordozható számítógépek javítása garancián túl

Terasz Budapest – Télikert építés

Google első helyezés

Az első hely elérése a keresőben kulcsszavas relevancia biztosításával. Honlap SEO. Aktuális keresőkifejezések: notebook javítás garancián túl – asus akkumulátor töltő – télikert építés: üveg ajtó, déli növények.

Vízumügyek. Kísértetegyetem Királyhelmecen

Balla D. Károly

Vízumügyek, utazások. Kísértetegytem Királyhelmecen. Vízumköteles irodalom

Naplójegyzet: 2002. november

Turistavízummal az akkreditáció nélküli főiskola

Úgy tűnik, végleg lemondtunk arról, hogy Kolos a budapesti Közgáz diákja legyen Királyhelmecen. A történet hosszú és szövevényes, még a magvát is nehéz összefoglalnom. A lényeg annyi, hogy a Szlovákiába kihelyezett főiskolai fiókintézménybe Kárpátaljáról is verbuváltak diákokat (újsághirdetés útján!), helyben zajlott a kicsit komolytalan felvételi (igen kevés jelentkezővel), Kolos sikerrel vette az akadályt, így azt hittük, szeptembertől tényleges egyetemi hallgató lesz Királyhelmecen. Aztán fokozatosan kiderültek a főleg a szervezetlenségből és átgondolatlanságból (nem merem írni: felelőtlenségből, sőt szélhámosságból) származó nehézségek. Kiderült, hogy az intézmény nemcsak hogy nincsen akkreditálva Szlovákiában, hanem még jogi státusa is bizonytalan: egy olyan alapítvány működteti, amelynek nincs módja igazolást adni arról, hogy valaki az ő diákjuk (elég abszurd dolog, nem?). Ilyen papírost csak az anyaintézményük adhat ki arról, hogy az illető a budapesti (!) közgazdasági egyetem hallgatója. Ám ezzel szlovák tanulói vízumot érthetően nem lehet szerezni. Szlovákiai igazolást pedig egyszerűen nincs kinek kiadnia.

Mindez persze csak menet közben derül ki, a jelentkezés, a felvételi vagy a beiratkozás során erről a problémáról egyáltalán nem tájékoztatják az érintetteket. Első lépésben azzal hitegetik a kárpátaljaiakat, hogy először csak nyugodtan menjenek át turista-vízummal (!), aztán majd megoldódik a dolog. De nem oldódik. Ugyanígy nem tudják kezelni azt a helyzetet sem, hogy a kárpátaljai érettségizettek még nem töltötték be a 18-at, így gyermekútlevéllel rendelkeznek, amely azonnal lejár, amint betöltik a 18-at, a vízum hatálya ellenben a lejáratot megelőző három hónapra már nem terjedhet ki. Mivel Kolos január 4-én betölti a 18-at, akkor lejár az útlevele, ezért a szeptember közepén 28 USD-ért megszerzett szlovák vízumot csak október 4-éig érvényesítik (így jön ki a 3 hónap). Az új, felnőtt útlevél igénylése és kézhezvétele hónapokba telhet, abba majd jöhet havonta az újabb turistavízum. Merthogy a tanulói vízumhoz szükséges szlovákiai igazolást nincs, aki kiadja.

Mondom, mindez menet közben derül ki, részben már az ünnepélyes diákavatáson, ahová mi is átmentünk (+ 2 vízum), és ahol szembesülnünk adatott egy újabb határon túli magyar fantomjelenséggel: a csak turistavízummal látogatható, akkreditáció nélküli királyhelmeci kísértetfőiskola.

Az intézmény és az intézményt támogató illetékesek nem voltak híján az ígérgetnek: majd Kassán a rendőrségen meghosszabbíttatják a hallgatók vízumát, fel is utaznak – de nem járnak sikerrel. Az egyetemi illetékesek utóbb még arra is megpróbálták informálisan rábeszélni az újdonsült diákokat, hogy a lejárt vízumuk ellenére maradjanak Szlovákiában, az egyetem majd kifizeti helyettük a büntetés. Azaz törvényszegésre ösztönözték őket. Na ne, ez már sok volt nekünk. Kolos a vízuma lejárta napján hazajött, írtunk egy elbocsátkozó szép üzenetet.

A minap azonban Kolosnak utánajött a főiskolája. Ez a megfogalmazás jött a számra, amikor a szlovákiai oktatóhely képviselői tegnap bejelentkeztek hozzánk. Meg Karinthy valamelyik paródiája, amely szerint nem XY járt az iskolába, hanem az iskola járt őbele…

A kihelyezett királyhelmeci képzés budapesti referense megerősítette, amit korábban levélben írt, mi pedig megerősítettük azt, amit szintén megírtunk, hogy ugyan készséggel elhisszük: mindent el lehet intézni, de az intézésnek az itt és most adódó lehetőségei számunkra elfogadhatatlanok. Kolost nem ügynök, aki ügyeskedik vízummal, útlevéllel… Írásba fektettük, hogy Kolos egy év halasztásért folyamodik, bízva abban, jövőre az intézmény jogi státusának a várható megerősödése az ügyintézést is kedvezően befolyásolja majd. Az ügymenet tarthatatlanságát szóvá tevő levél után ilyen enyhébb hangnemű írásra leginkább a referensnek volt szüksége, mi már egyáltalán nem szeretnénk ezzel a tanintézettel nexusba keveredni.

Budapestre készülődve

Az idén utoljára kelünk útra. Néhány dolgot még el kell intéznünk, le kell zárnunk az idén, nem akarjuk bevárni a fagyokat, jeges utakat. Jó kis esti ködökben így is lehet részünk.

Jó tízegynéhány éve ha átmentünk Magyarországra, nemigen volt semmi ügyünk, tennivalónk, léha napokat tölthettünk ott, barátkoztunk, szórakoztunk, „művelődtünk” – és persze én is jobban bírtam még a strapát. Aztán hosszú évekig mást sem csináltunk naphosszat, mint loholtunk hivatalból alapítványba, alapítványból szövetségbe, szövetségből minisztériumba, onnan kiadóba, szerkesztőségbe, könyvterjesztőhöz, postára, bankba; még az autónkat is Pesten szervizeltettük. Most, hogy szinte minden kiadói-szerkesztő-alapítványi tevékenységemet beszüntettem, örvendetesen kevesebb lett a nyüzsögnivalóm – és mégsem tudunk „csak úgy” felutazni. Megvárjuk, amíg adódik néhány teendő, kapunk pár vásárlási megbízást, hozni-vinni-feladni-elintéznivalót, amint ezek összegyűlnek, elkezd bizseregni a talpam… Aztán 48 órányi ottlét múltán már alig várom, hogy haza induljunk – és ahogy elhagyjuk Budapestet, egyszerre érzek megkönnyebbülést és hiányérzetet, egyszerre gondolom, hogy „soha többet” és azt, hogy „majd legközelebb”.

Vízumkötelesek-e a határon túli magyar irodalmak?

Lezártam a jelentkezést arra a virtuális konferenciánkra, amelyet még októberben hirdettem meg Vízumköteles irodalom? – Integrálni: de mit és mibe? címmel. Közel negyven felkérést küldtem ki, tucatnyian jelezték vissza, hogy előadással részt vesznek a csak az interneten, a virtuális irodalmi szalonunkban zajló online tanácskozáson.

Jellemzőnek találom (és ezt az egyik előadó levelében szóvá is tette), hogy a nagyonkárpátaljai nagyonmagyar nagyonírók még csak nem is reagáltak felkérésemre. Holott a lebonyolításhoz partnernek megnyerve a beregszászi főiskolát még azt is elintéztem, hogy akiknek nincs más lehetősége, az ott kiépített internetes infrastruktúrát használva kapcsolódhassanak be a munkába. No, nem mintha égető lenne a honi kollégák hiánya, ám való igaz, hogy én kíváncsi voltam (lettem volna) a véleményükre a felvetett témát illetően. Így most csak találgathatom, hogy távolmaradásuk oka a velem szemben táplált ellenérzés-e, vagy a virtuális világ mélységes megvetése, vagy a téma iránti érzéketlenségük. Vagy pedig – és én ezt tartom a legvalószínűbbnek – a beteges félelem attól, hogy az érintett problémákkal őszintén és megfelelő mélységig hatolva szembesüljenek.

Magamból kiindulva tudom, egyáltalán nem könnyű létezőnek elfogadni például azt a kérdést, hogy vajon egy-egy sikerünket (vagy egy-egy kudarcunkat) milyen mértékben köszönhetjük tehetségünknek (vagy hiányának) és milyen mértékben kárpátaljaiságunknak. Ha közlik egy írásunkat, ha meghívnak valahová, ha beválasztanak egy testületbe, ha pályázatot nyerünk, díjat kapunk – az milyen mértékben szól írói teljesítményünknek, és milyen mértékben kárpátaljai státusunknak? Ugyanígy: ha nem közlik egy írásunkat, ha nem hívnak meg valahová, nem választanak be testületbe és nem nyerünk pályázatot, nem kapunk díjat – az tehetségtelenségünk miatt történik-e vagy azért, mert kívül állunk a körön, nem vagyunk benne a köztudatban (meg a buliban), azaz mert kárpátaljaiak vagyunk? Lehet, persze, úgy tenni, mintha ez a probléma nem létezne és kizárólag a művek nívója számítana, de mindenki tudja, hogy ez így nem igaz. És még számtalan más kínos kérdés is felvetődhet, jobb ezekkel nem foglalkozni, nehogy már valami szakmai vita kialakuljon – gondolhatják a távolmaradók.

Részlet a felkérő levélből:

A határon túli (jelesül a kárpátaljai) magyar irodalom befogadásának a problémái

Időről időre szakmai és laikus körökben is felvetődik: vannak-e határon túli magyar irodalmak, avagy irodalmunk egyetemes és oszthatatlan; tartalmi szempontból helyes-e az erdélyi, felvidéki, nyugati stb. magyar irodalom kifejezés, vagy csupán az összmagyar irodalom formális területi megosztottságáról beszélhetünk?

A kérdést aligha lehet véglegesen megválaszolni, legkevésbé Kárpátalja esetében. Ugyanis ha el is fogadjuk, hogy valamilyen módon létezik erdélyi, felvidéki stb. magyar irodalom, ebből még egyáltalán nem következik, hogy a kárpátaljainak is léteznie kell: amit ez a terület irodalomként fel tud mutatni, az csak részben elégíti ki a fogalom ismérveit. Így kétséges, alkalmas-e irodalmunk arra, hogy az egyetemes egész szerves részévé váljon.

Ugyanakkor – és a felvetésnek ez a másik sarkalatos pontja! – a befogadói oldal integrációs készsége sem egyértelmű. A kevés kivételtől eltekintve még a szakma képviselői is csak néhány nevet és műcímet ismernek, sztereotípiákban gondolkodnak, elfogadják az évtizedek óta magukat tartó legendákat. Emellett léteznek érzékelhető, de nem a művészi színvonalra vonatkozó elvárások a kárpátaljai íróval szemben. A szakmai körök és a közönség egyik része ugyanis leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi igazságtalanságok új és újabb felemlítését – és a megpróbáltatások ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része elveti az ilyen alkotói magatartást, örömszövegeket vár és a befogadás feltételéül az éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik.

A virtuális konferencia arra keresi a választ, melyek az integrálódás belső és külső feltételei. A megosztott értékrendből, a globalizáció kiteljesedéséből és az anyaország EU-csatlakozásából fakadó nemzetpolitikai kihívások miben és mennyire képeződnek le az irodalom problémáiban? Vízumköteles-e a kárpátaljai (a határon túli) magyar irodalom? Hogyan integrálódjon – és mibe?

> a teljes szöveg:

Balla D. Károly témafelvetése: Vízumköteles irodalom?

Évek óta írogatom olykor meglehetősen provokatív állításokat is tartalmazó esszéimet kis irodalmunk egyes jelenségeiről (és az utóbbi időben konkrét műveiről is) – de még soha meg nem történt, hogy valaki hasonló műfajban és terjedelemben nézeteimmel vitába szállt volna. A legtöbb, amit reagálásként kaptam: 1) nevem említése nélküli utalások, példálózások szösszenetnyi írásokban; 2) rosszallások magánlevelekben; 3) személyes sértődések, a sértődés okának kifejtése nélkül, sőt: a kifejtés elől való elzárkózással.

Közben persze az ő szemükben én vagyok az elzárkózó és távolmaradó.

A nevetséges a dologban az, hogy a maguk módján nekik is igazuk lehet! Hiszen, ahogy Rákos Sándor egy kétsorosában fogalmazza, a FAL: kívülről ellenállás – belülről védelem. Már csak azt kellene eldönteni, ki van bent és ki van kint, illetve, még pontosabban: milyen bentekhez és milyen kintekhez képest vagyunk a fal két ellenkező oldalán – mit védünk és minek állunk ellen? És nem attól maradunk-e távol, aminek a közelségét a leginkább kívánjuk?


katt! >> OLVASD TOVÁBB!