Google szempontú honlap optimalizálás – SEO és tartalommarketing
Google alapú honlapoptimalizálás
A Google kereső Pingvin Algoritmusa évekig durva hátrasorolással büntette azokat a honlapokat, amelyek linkprofiljáról azt állapította meg, hogy manipuláció révén jött létre. A világcég szakemberei által kidolgozott irányelvek szerint a weboldalakra mutató linkek hálózatának természetes módon kell kialakulnia, a mesterséges linképítésnek gyakorlatilag minden módja tilalmasnak számított. Ennek előzménye, hogy az online kereskedelem megjelenése és elterjedése óta keresőmarketing cégek százezrei világszerte abból profitáltak, nem is rosszul, hogy a Google első oldalára, netán első helyére juttattak weblapokat a honlaptulajdonosok nagy megelégedésére. A SEO – magyarul keresőoptimalizálás, honlap-optimalizálás (Search Engine Optimization, tükörfordításban: keresőeszköz-optimalizálás) – az online piac húzó ágazatává vált.
Tilalmassá vált optimalizációs módszerek – black hat SEO
A SEO tiltott módszerei
Ez az iparág oly mértékben a keresőmogul fejére nőtt és olyan profitot vitt haza, hogy a Guggola nem nézhette karba tett kézzel. Büntető algoritmusokat fejlesztettek és elkezdték azt kommunikálni, hogy az organikus helyezések megszerzése ilyen meg olyan linképítő tevékenységgel tilalmas. Előbb az úgynevezett spam hivatkozások (főleg fórumok, blogok spam kommentjeiben elhelyezettek) váltak tilalmassá, de ilyen lett a körbehivatkozás, a linkpiramis építés, mindenféle fizetett és cserélt link, továbbá a katalógusokban való regisztrálás. Végül már maga a kulcsszavas linképítés vált tiltottá, weboldalak pusztán azért kerültek hátrasorolásra, mert túl sok hivatkozás anchor textjében szerepelt az a kulcsszó, amellyel a site TOP helyezést szerzett. Mindezeknek az eljárásoknak illegálisnak minősültek, és Black Hat SEO (fekete kalapos optimalizáció) lett a neve. Ennek ellenére a keresőoptimalizálással foglalkozók óriási többsége tovább folytatta ugyanezt a rövid távon még mindig eredményes gyakorlatot, igyekezve néhány trükkel elkerülni a gyors büntetést. Hosszú távon azonban az előre kerülés után hátrasorolás mégis megtörtént. Így mára mégis a hangsúly a honlap tartalmának az optimalizálására tolódott át és az ipari módszerek háttérbe szorultak a kreatív eljárások előretörésével.
A korábban mindig külön futtatott Penguin Algorithm azóta beépült a fő keresőalgoritmusba, futtatása folyamatos, és már nem büntet, hanem egyszerűen figyelmen kívül hagyja azokat a külső hivatkozásokat, amelyek értékelése szerint helyezés-manupuláció céljából kerültek fel valamely külső oldalra. Szakszerűtlenül tehát már nem érdemes a munkának ezt a részét végezni, még kevésbé erőltetni, egyértelmű, hogy az erőfeszítések a tartalomra és annak optimalizálására tolódtak át.
A magyarul használt SEO-fogalmak tisztázása
A téma további kifejtése előtt a fogalmak tisztázása érdekében itt jegyezzük meg, hogy bár általános esetben a keresőoptimalizálás és honlap-optimalizálás kifejezéseket szinonimaként használjuk, valójában azonban az első gyűjtőfogalom, amely alá a második tartozik. Az előbbi a SEO-eljárások összességét jelenti (azaz a linképítést is), az utóbbi azonban on-site munka és a weboldal szerkezetének és tartalmának keresőszempontú optimalizálását jelenti.
A honlaptartalom optimalizálása – kulcsszavas relevancia
1. Általános tartalomoptimalizálás
A honlapoptimalizálás lényegében két munkafázisból áll, ezek közül az első a weboldal általános kondícióit igyekszik feljavítani abból a célból, hogy a honlap tartalma a keresőmotorok számára feltérképezhető és értelmezhető legyen, továbbá eleget tegyen a Google részéről a webmesterek számára kiadott direktíváknak. Normális esetben egy webmester ezeket az általános elvárásokat már a weboldal készítése, lapjainak felépítése közben érvényesíti, a valóságban azonban a honlapkészítők ennek a munkának a java részét megtakarítják: vagy egyáltalán nem végzik el, vagy csak korlátozott mértékben tesznek eleget az általános keresőszempontoknak. Utóbbiak között említhető több olyan tényező, ami első hallásra akár evidenciában is tűnhet, azonban számos weboldal még ezeknek a tényezőknek a hiányát is szenvedi az igénytelen és felületes munka következtében. Ilyen például a honlap neve, amely kódolásban a title tag tartalma: bizony nem egyszer előfordul, a weboldal szöveges részének tetején elhelyezkedő cím felírásával a honlap készítője megelégszik, és nem foglalkozik azzal, hogy a honlap megnyitásakor a keresőmezőben is ott szerepeljen a honlap neve, és ez kerüljön kilistázása a Google-találatok között. Title gyanánt gyakran a használt sablon készítőjének, gyártójának a neve jelenik meg ahelyett, hogy a weblap tartalmára rámutató név került volna itt elhelyezésre.
Ennél is ritkábban foglalkozik a website előállítója a leírással, amely a forráskódban a description tag tartalma. Mivel ez a szöveg vizuálisan nem jelenik meg a webes felületen, ezért sokan nem is törődnek vele, üresen hagyják ezt az információs cellát, holott a Google keresőalgoritmusai éppen ennek a körülbelül 160 (újabban 250-320) karakteres leírásnak az alapján kapnak értesítést arról, hogy miről szól az adott webhely. [Zárójelben: ugyanezt a célt szolgálja a keywords content meta-tag, ennek hiánya azonban nem végzetes, sokak szerint nincs is jelentősége, mert a keresők már nem veszik figyelembe. Ez így tapasztalatom szerint nem helytálló, a mellőzés akkor történik, ha a tagben a honlaptartalomnak meg nem felelő szavak szerepelnek, ám ha ezek a tartalomra nézve releváns kulcskifejezések, akkor hasznos információként segítik a webszöveg értelmezését és kedvező kulcsszavas besorolását. Ha teljesen értelmetlen lenne a keywords megadása, akkor nem tartanák számon az audit programok és használatára nem adnának módot a legjobb tartalomkezelő rendszerek, mint pl. a WordPress. Olyan honlaprendszerek is léteznek (pl. a blog.hu), amelyek a megadott címkéket tekintik automatikusan kulcsszavaknak. Így ennek a meta-tagnek a használata szerintem célszerű, megléte alighanem ott van a 20-25 fontosabb értékelési szempont között.]
A legfontosabb általános elvárások közé tartozik továbbá az, hogy a szövegbe tűzött képeknek legyen helyettesítő szövege, amely az esetben válik láthatóvá, ha maga a kép valamiért nem tud betöltődni, és amely szövegből (ez az alt text) a keresőprogram információt kap arról, hogy mit ábrázol a kép. Ha a kép attribútumai közül ez az alt text hiányzik, az algoritmus nem tudja eldönteni, hogy a kép milyen módon kapcsolódik a szöveghez, annak mely elemét jeleníti meg, így a kép, mint információközlő elem, a kereső számára értékelhetetlen marad (annak ellenére, hogy a konkrét ábrázolásokat a mesterséges intelligenciaként funkcionáló szoftverek ma már viszonylag nagy biztonsággal felismerik). A grafikus elemek további attribútumainak (fájlnév, buborékszöveg, képfelirat) céltudatos használatával egyrészt tovább növelhetjük a képtartalom gépi értelmezhetőségét, másrészt gazdagíthatjuk, változatosabbá tehetjük oldalunkon a kulcsszavak használatát.
A SEO húzó ágazat az online kereskedelemben
Keresőbarát weboldal
Beszélhetünk továbbá számos technikai elvárásról, arról, hogy biztosítanunk kell webhelyünk gyors elérését (ennek gyakori akadályai a betöltődést hátráltató több megabájtos, optimalizálatlan dizájnelemek és a túl nagy szkriptek), illetve zavartalan és teljes feltérképezhetőségét, amiben a keresőrobotokat külön feltöltendő segédfájlok igazítják el. Ez utóbbiak hiánya szintén a webmester hanyagságának bizonyítéka.
Figyelemmel kell lenni a keresőbarát elérési címekre és a beszédes, értelmezhető fájlnevekre, a logikusan elrendezett hierarchikus könyvtárrendszerre és az ezt bejárni segítő navigációs menüre, no és természetesen szólni kell arról, hogy a honlap elemeinek egymással összefüggésben szerves rendszert kell alkotniuk, arról nem is beszélve, hogy a tartalomnak egyedinek, információkban gazdagnak, egy témát adekvát módon kifejtőnek kell lennie – ezek mind a legáltalánosabb, dokumentumokban is rögzített alapkövetelmények közé tartoznak.
Ha a honlap készítője és tartalmi felelőse ezeknek (az 1. pont alatt felsoroltakon túl természetesen sokkal több létezik!) a kritériumoknak nem felelteti meg weboldalát, akkor az nem keresőbarát, így a keresőalgoritmus csak hiányos ismereteket tud szerezni az adott webhely tartalmát illetően, és emiatt értékelésében sem teszi magasra, míg egy minden keresőszempontnak eleget tevő weblap tartalma a Google gépi értelmezése számára megfelelő tárgyként szolgál, ezért esélyessé válik a TOP kulcsszavas találati pozíciók megszerzése.
Fejlődő oldal, frissülő tartalom
A konkurenciaversenyben előnynek számít, ha egy website folyamatosan fejlődik, tartalma rendszeresen frissül, adatbázisa és az indexelhető aloldalak száma hétről-hétre növekszik. Éppen ezért az állandónak szánt tartalmak esetében is érdemes honlapunkon belül hírrovatot, blogot indítani, amelyben a témánkat érintő friss írások jelennek meg. Az új és újabb közlemények megjelenése egyszersmind több látogatót, tematikai bővülést, a kulcsszófelhő növekedését is eredményezi – és ez mind-mind jótékonyan hat webegységünk előmenetelére.
2. Speciális honlapoptimalizálás – kulcsszóhasználat
Ennél sokkal bonyolultabb feladat azt elérni, hogy a honoldal ne csak az általános kívánalmaknak feleljen meg, hanem speciális kialakítása révén alkalmassá várjon arra, hogy a keresőalgoritmus egyes kulcsszavakra nézve a tartalmát relevánsnak tekintse, és ezért az organikus találati listák élére sorolja.
Egy website bizonyos témában akkor számít relevánsnak, ha az adott téma legfontosabb kulcsszavai megfelelő reprezentációk kapnak az oldalon.
Hogy ez pontosan miből áll, azt hosszadalmas lenne felsorolni, meg hát igazából ez már a seo-szakember szakmai titkai közé tartozik. Nagy vonalakban azért erről is elmondható annyi, hogy egyfelől biztosítani kell az optimalizációs kulcsszavak sokrétű és változatos szerepeltetését, előfordulását a legkülönbözőbb pozíciókban (például címek, alcímek, felsorolások, képszövegek, link címek, tipográfiai kiemelések, satöbbi), másfelől a kulcsszóhasználatban kerülni kell mind a redundanciát, mint a túlzott halmozást. A Googlekereső felől nézve optimálisnak számító kulcsszóhasználat módjának elsajátítása a legkényesebb SEO-feladatok közé tartozik, amelynek elsajátítása csak sokéves, esetleg több évtizedes tapasztalat alapján lehetséges. Hogy ne legyenek illúzióink, nem néhány, hanem több tucatnyi speciális szempontnak kell megfeleltetni a weboldal tartalmát ahhoz, hogy az egyrészt céltudatos, másfelől mértéktartó kulcsszó-előfordulások alapján a Google egy-egy adott témát illetően valóban mérvadónak és a találati lista élén való szerepeltetése méltónak találja weblapunkat.
Az optimalizált honlap tartalmának elsődleges fontossága
A legújabb tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyon gondosan optimalizált homepage, az értékes tartalmát megfelelő kulcsszó-reprezentációval megjelenítő igényes fogalmazás és tartalomkialakítás a legtöbb esetben akkor is esélyessé teszi webszájtunkat jó keresőtalálati szereplésre, ha nem építünk mögé támogatói webhátteret. Ez utóbbira leginkább csak akkor van szükség, ha a megcélzott kulcsszavakra nézve magas a konkurens weboldalak száma, azaz sok olyan lap található az interneten, amelyek az adott témát szintén adekvát módon jelenítik meg. Ha több honlapnak közel azonos a relevanciaértéke egy-egy adott témában, ha a kialakításuk közel azonosan professzionális, és az optimalizációs munkát is hasonló kvalitású szakemberek végezték, nos, akkor az a weboldal fog a Google első oldalára, illetve első helyére kerülni, amelyik mögött erősebb hivatkozási háttér, hatékonyabb hiperszöveges visszacsatolás áll.
Tartalomfejlesztés a fogalmi háló mentén
És ezzel még nem értünk a mesterfogások végére. A honlap témáját releváns módon kifejező kulcsszavak megfelelő használata szükséges, de nem mindig elégséges a sikerhez.
Tudnunk kell, hogy kedvenc keresőnk a hatalmas adatbázisában nem elszigetelten tárolja, hanem szemantikus összefüggéseik szerint rendezi a webtartalmakat (többek között ez teszi alkalmassá, hogy a sután, pontatlanul feltett kérdésekre is jó válaszokat adjon). Így oldalunk kulcsszavai egy fogalmi háló részét képezik, amelyben a jelentésük közeli vagy távolabbi, egyenesen vagy áttételesen kapcsolódó jelentésekkel kerül összefüggésbe. Itt nemcsak a közvetlen szinonimákról van szó (honlap – weboldal – szájt), hanem bonyolultabb csatolásokról. Ha például kulcsszavunk az, hogy világháló, akkor az internet és a web vagy a http protokol említése még közvetlenül, de a szemantikus web fogalmát elsőként leíró Tim Berners-Lee vagy a keresőcéget alapító Larry Page nevének megadása már távolabbról csatol vissza kulcsszavunkra. Ennél rejtettebb az összefüggés, ha megnevezzük ezt a számot: 6312 – ami a világháló portál szolgáltatás kódszáma a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében. Az efféle utalásokkal már a Google részéről bevezetett látens szemantikai indexelés (latent semantic indexing) által megnyitott lehetőségeket használjuk ki a komplex webtartalomnak a fogalmi háló mentén történő fejlesztése során. Lásd részletesen itt: Szemantikus keresés – organikus találat.
3. Linképítés és egyéb szempontok
Ahogy a hivatkozott cikk is jelzi, a tartalmak közötti szemantikai összefüggésekre ajánlatos tekintettel lennünk a SEO-munka második fázisában, a linképtés során is.
Tartalmi alapú linképítés – keresőmarketing
Ez utóbbi pedig újabban nem valósítható meg egyszerű link-elhelyezéssel (valaha ennyi volt a linképítés), hanem külső tartalmi összefüggések kialakítására, releváns kontextus építésére van szükség. Ez már olyan szakterület, amely a keresőmarketing ágazatán belül a tartalommarketing eljárásokat mutat rokonságot.
Az értékes tartalmak publikálása jó bázisul szolgál a külső linkek elhelyezéséhez. De pillanatra sem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a támogatni kívánt honlap tartalmának és a külső linkek beágyazására szolgáló távoli weboldalak tartalmának nemcsak kulcsönös tartalmi összefüggést kell mutatnia, hanem mind a céloldallal, mind egymással szerves egységben kell állnia, miközben figyelembe veszi a kulcskifejezések beágyazottságát a szemantikus hálón. Az efféle backlink network megvalósítása pedig már a keresőoptimalizálás, azaz a SEO magasiskolája.
A hitelesség és a forgalom kérdése
Összetett problémakörről van szó, inkább csak az említés szintjén néhány aspektus:
- A hitelesség és megbízhatóság rangsorolási szempont. Ha sikerül olyan weblapot előállítanunk, amelyre vagy amelynek cikkeire kormányzati portálok, oktatási intézmények szájtjai, szakmai orgánumok vagy nagy hírportálok hivatkoznak, az növeli oldalunk presztízsét és ez nagyban elősegítheti helyezéseinek javulását.
- A látogatottság, a direkt, a referel és az organikus forgalom nagysága rangsorolási szempont, számít továbbá a honlapon töltött idő és a visszafordulási arány. Több százezres napi látogatottságú hírportálok cikkei egyetlen nap alatt lekörözhetik évekig optimalizált weboldalunkat, ha ugyanabban a témában születtek.
- Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, a közösségi oldalakról érkező tetemes számú tetszésnyilvánítás és az ezeken történő megosztások magas száma, illetve a cikkeinkhez érkező sok komment segíti az oldal előrejutását. A közösségi marketing erejének kihasználása célszerű.
Tartalomkeresés a világhálón
A keresőoptimalizálás (SEO) célja a Google első helyre kerülés weboldalunkkal. A releváns tartalom kialakítása alapkövetelmény, magas relevanciáról akkor beszélhetünk, ha egy téma kulcsszavai sokoldalú, változatos reprezentációt kapnak a weboldalon.
Kulcsszavak tartalomkereséshez: Honlapoptimalizálás és tartalommarketing, google szempontú weboldal optimalizálás, honlap-seo, kereső- és tartalommarketing, releváns tartalom, szemantikus web, első hely a keresőben